A while ciklust elöltesztelő ciklusnak is nevezik.
n = 1000
a = 1
while a ** 3 < n:
print a ** 3, # a vessző miatt egy sorba kerülnek
a = a + 1
print "vege"
Tudunk írni olyan ciklust, mely addig olvas be számokat míg valamilyen kritérium nem teljesül:
a = input()
while a != 5:
print a
a = input()
Írjunk most olyan kódot, mely addig olvas be számokat míg egyszer 0-t nem kap, ekkor megáll és kiírja a kapott számok összegét.
n = 0
a = input() # kód először
while a != 0:
n = n + a
a = input() # kód másodszor
print n
A fenti példában a kód egy részét meg kellett ismételni: egyszer szerepelt a ciklus előtt, egyszer a ciklusban.
A más nyelvekben használt (néha hátultesztelőnek nevezett) utasítások, mint a
do ... while ...vagy
do... until ...a Pythonból hiányzik, pontosabban szükségtelennek ítéltetett, mert a
while True:
<előkészítő parancsok>
if <kiugrás feltétele>:
break
<további parancsok>
szerkezetű kód egyenértékű velük, és új parancs bevezetése semmi haszonnal nem járna.
Például az előző kód így írható át kódismétlés nélküli módon:
n = 0
while True: # a ciklus eleje
a = input() # ez a kód csak egyszer szerepel, nincs kódismétlés
if a == 0: # a ciklusból való kiugrás feltétele
break # a ciklus vége
n += a # a ciklus további utasításai (ha a kiugrás feltétele nem teljesült)
print n
Általalánosan megfogalmazott gyakran használt rövid algoritmusok
Bár a név ezt sugallja, de nem feltétlen csak összegzésre használható. Ha van egy szám (vagy bármi más) sorozatunk és valamilyen szempontból összegezni akarjuk őket egy változóba, akkor beszélünk az összegzés tételéről.
n = 0 # akkumulátor
a = input() # első beolvasása
while a != 0: # leállási feltétel
n = n + a # összegzés
a = input() # későbbiek beolvasása
print n
Nem csak szummázni lehet:
n = 1 # akkumulátor
a = input() # első beolvasása
while a != 1: # leállási feltétel
n = n * a # összegzés
a = input() # későbbiek beolvasása
print n
Adott valahány objektumunk (pl számok) és ezek közül szeretnénk megszámolni az adott tulajdonsággal rendelkezőket (pl. a páratlanokat).
db = 0 # számláló
a = input() # első beolvasása
while a != 0: # leállási feltétel
if a % 2 == 1: # tulajdonság vizsgálata
db += 1 # számláló növelése
a = input() # későbbiek beolvasása
print db
Nézzünk egy bonyolultabb példát stringekkel. Olvassunk be szavakat egészen addig amíg egy üres stringet nem olvasunk be. Számoljuk meg, hogy a beolvasott szavak közül hány darabban található 'e' betű!
db = 0
szo = raw_input()
while szo != "":
if "e" in szo:
db += 1
szo = raw_input()
print db
Adott objektumok egy sorozata, ezeknek a szélsőértékét keressük valamilyen szempontból.
Például a következő feladatban pozitív valós számok sorozatából válasszuk ki a legnagyobbat! Ha a sorozat üres (azaz az első beolvasott szám nem pozitív), írjunk ki 0-t!
legnagyobb = 0
a = input() # első beolvasása
while a > 0: # leállási feltétel
if legnagyobb < a: # tulajdonság vizsgálata
legnagyobb = a # a legnagyobb frissítése (növelése)
a = input() # a következő beolvasása
print "A legnagyobb:", legnagyobb
Kódismétlés nélküli változat:
legnagyobb = 0 # inicializálás: a maximum lehetséges legkisebb értéke
while True:
a = input() # beolvasás
if a <= 0: # leállási feltétel
break
if legnagyobb < a: # tulajdonság vizsgálata
legnagyobb = a # a legnagyobb frissítése (növelése)
print "A legnagyobb:", legnagyobb
Azt vizsgáljuk, hogy adott elemek között szerepel-e egy bizonyos tulajdonságú. Például a prím tesztelésnél a lehetséges osztók voltak a lehetséges elemek és azt vizsgáltuk, hogy valamelyik osztja-e az adott számot.
n = input() # a szám beolvasása
a = 2 # a változó amivel végigfutunk a lehetséges osztókon
talalat = False # megtaláltuk-e a keresett elemet
while a < n and not talalat: # leállási feltétel, ha megtaláltuk akkor is leállunk
if n % a == 0: # a keresett elem a beolvasott szám osztója
talalat = True # ha megtaláltuk akkor a találatot igazra állítjuk
a += 1 # vizsgáljuk a következő elemet
print not talalat # azért a negáltját írjuk ki, mert valójában összetettséget vizsgáltunk
Ezeket a tételeket általában kombinálni kell, hogy a bonyolultabb feladatokat meg tudjuk oldani. Természetesen nem csak ezek használatával lehet megoldani feladatokat, de kiindulásnak jó velük megismerkedni.
Számoljuk most meg, hogy hány prím van 2-től 1000-ig! Ehhez az eldöntés tételét ágyazzuk be a számlálás tételébe.
szam = 2 # az első elem amit a számlálás tételénél vizsgálunk
primek_db = 0 # a számlálás tételének számlálója
while szam < 10000: # itt kezdődik a számlálás tétele
oszto = 2 # ez már a beágyazott eldöntés tételének a kezdeti eleme
osszetett = False # ez pedig a találatot jelző változója
while oszto < szam and not osszetett: # az eldöntés tételének ciklusa
if szam % oszto == 0:
osszetett = True
oszto += 1 # az eldöntés tételében lépünk a következő elemre
if not osszetett: # itt már befejeződött a beágyazott eldöntés tétele
primek_db += 1 # ez a számlálás tételének a feltétele és növelése
szam += 1 # a számlálás tételében lépünk a következő elemre
print primek_db
A listákra gondolhatunk úgy, mint tárolókra, melyek több objektumot képesek tárolni, például számokat:
lista = [1, 2, 5]
A listák elemeit szögletes zárójelbe tesszük és vesszővel választjuk el egymástól. Egy listának akárhány eleme lehet (akár 0 is), ezek az elemek akármilyen típusúak lehetnek (akár másik listák is):
lista = [1, 5.3, "kutya", [1, 2, 5], 12, "macska"]
Lista egy adott elemét elérhetjük az indexe segítségével:
lista = ["a", "b", "c"]
print lista[0]
print lista[1]
print lista[2]
Amint látható az indexek számozása 0-tól kezdődik, így az első elemet a 0 indexszel érhetjük el. Míg az utolsó elemet az n - 1 indexszel érjük el, ahol n a lista hossza.
Egy lista részlistáját is lekérhetjük:
lista = ["a", "b", "c", "d", "e", "f"]
print lista[1:3] # az 1-es indextől a 3-asig kérjük le az elemeket, de a 3-as már nem lesz benne
print lista[2:] # a 2-es indextől a lista végéig
print lista[:3] # a lista elejétől a 3-as indexig, a 3-as indexű elem nem lesz benne
print lista[0:4:2] # az első elemtől a 4-es indexűig kérjük le kettesével
print lista[-1::-1] # az utolsó elemtől (negatív index visszafelé lépked -1-től kezdve) az elejéig -1-esével
lista[-2]
Listákat ugyanúgy lehet összefűzni mint stringeket:
print [1, 2, 5] + [8, 5, 3]
Minden eddigi művelet működik stringekkel is:
s = "kutya"
print s[2]
print s[1:4]
print s[-1::-1]
Annyi különbség viszont van, hogy míg a listák változtatható (mutable) adattípusok, a stringek nem változtathatók (immutable). Tehát listának megváltoztathatjuk az elemeit:
lista = [1, 2, 5]
lista[2] = 3
print lista
Viszont ugyanezt stringekkel nem tehetjük meg:
s = "kutya"
s[1] = "a"
print s
print range(4)
print range(4, 10)
print range(3, 15, 3)
Amint látható, a részlisták lekéréséhez hasonlóan működik. Ha csak egy paramétert adunk meg, akkor 0-tól indulva hozza létre a listát a megadott számig (a szám már nem lesz benne). Létrehozhatunk adott számtól listát, és adott lépésközzel is.
Természetesen ugyanúgy manipulálható, mint a manuálisan létrehozott lista:
lista = range(1, 4)
lista[2] = 5
print lista
Az append metódussal új elemet fűzhetünk egy létező lista végére:
lista = [1, 2, 5]
lista.append(4)
print lista
l = []
a = input()
while a != 0:
l.append(a)
a = input()
print l
insert metódussal adott indexre illeszthetünk be új elemet:¶lista = [1, 2, 5]
lista.insert(1, 1.5)
print lista
A pop metódussal adott indexű elemet törölhetünk a listából:
lista = [1, 2, 4, 2, 5]
lista.pop(2)
print lista
A remove metódussal adott elemet törölhetünk a listából:
lista = [1, 2, 3, 2, 2, 5]
lista.remove(2)
print lista
lista = [1, 2, 2, 2, 5]
while 2 in lista:
lista.remove(2)
print lista
A len függvénnyel lekérhetjük egy lista hosszát:
lista = [1, 2, 5]
print len(lista)
A count metódussal lekérhetjük, hogy egy adott elemből hány darab van a listában:
lista = [1, 2, 3, 4, 1, 2, 1, 4, 5, 1, 3, 2, 4]
print lista.count(1)
print lista.count(4)
print lista.count(15)
A sort metódussal rendezhetjük a listát:
lista = [1, 2, 3, 4, 1, 2, 1, 4, 5, 1, 3, 2, 4]
lista.sort()
print lista
Pythonban a for ciklus és a listák erősen összefüggnek. A for ciklus listán (és egyéb bejárható objektumokon) fut végig:
lista = [1, 2, 5, "kutya"]
for elem in lista:
print elem
Ha az indexekkel szeretnénk végigmenni a listán, akkor használhatjuk a range metódust:
lista = [1, 2, 5, "kutya"]
for i in range(len(lista)):
print lista[i]
Miért is működik ez? Gondoljuk végig, hogy a range(len(lista)) pont a lista indexeinek a listáját hozza létre és a for ciklus ezeken megy végig:
lista = [1, 2, 5, "kutya"]
for i in range(len(lista)):
print "index: ", i, " elem: ", lista[i]
lista = [1, 2, 5]
n = 0
for e in lista:
n += e
print n
lista = [1, 2, 5, 6, 4, 6, 7, 8]
db = 0
for e in lista:
if e % 3 == 0:
db += 1
print db
lista = [1, 2, 5, 6, 15, 4, 6, 7, 8]
legnagyobb = lista[0]
for e in lista:
if legnagyobb < e:
legnagyobb = e
print legnagyobb
szam = input()
osszetett = False
for oszto in range(2, szam):
if szam % oszto == 0:
print oszto
osszetett = True
break
print not osszetett
Számoljuk meg, hogy adott szavak közül, melyekben van 'a' betű, azokban hány darab 'e' betű van!
szavak = ["kiskutya", "nagyeger", "szekesfehervar", "kiseger"]
db = 0
for szo in szavak:
if "a" in szo:
for i in range(len(szo)):
if szo[i] == "e":
db += 1
print db
A count metódussal egyszerűbben is meg lehet oldani (ez jóformán egy beépített számlálás tétele egyszerűbb esetekre):
szavak = ["kiskutya", "nagyeger", "szekesfehervar", "kiseger"]
db = 0
for szo in szavak:
if "a" in szo:
db += szo.count("e")
print db